Hogyan változtatta meg a szecesszió a városképet? A 19. század végére új világkép és egyben új stílus kopogtatott be Európába, ami gyökereiben változtatta meg a női divatot és Pest-Buda “öltözékét”.  

A szecesszió nemcsak a hagyományokat őrző, historizáló városépítészettel szállt szembe, de alapjaiban változtatta meg a századfordulón a budapesti felső- és középosztály életformáját. A belváros a szó szoros értelmében és képletesen is “virágozni” kezdett. A kétemeletes bérházak helyett már az új stílust követve húzták fel a rézverettel és Zsolnay-pirogránittal díszített, gyakran vegyes funkciójú épületeket üvegvitrines utcai portálokkal és az új stílusra jellemző kanyargós indákkal.  

A közterek megteltek, és bár a kávéházakban ekkor még főleg férfiak üldögéltek, már egyre több hölgy járta az egyre-másra nyíló bazárokat. A Váci utca környékén új, korszerű banképületek, látványos nagyáruházak és elegáns üzletek nyíltak. Az új stílus  kulturális és társadalmi mozgalma pedig nagy léptekkel alakította át közlekedési eszközeinket, vásárlási szokásainkat és a 19. század kényelmetlen, mozgásra, sportra, munkára alkalmatlan női viseletét is.  

Sétánkon megtudjuk: 

-mikor dobta le a fűzőt a Centrál Kávéház legismertebb női törzsvendége, és azt is, hol nyílt meg az első nagyáruház. 

-Vajon ki találta ki elsőként az árcédulát, véget vetve ezzel a piacos alkudozásnak?  

-És melyik divatlapban jelent meg először, hogy Párizs és Róma után Budapest számít a kontinens harmadik divatközpontjának?  

Mi mindent fogunk látni: 

-Mindent, ami a századforduló híres passzázsaiból megmaradt. 

-Megszámoljuk, hogy Merkur istennek hány szobra vigyázza az elegáns kereskedőutcákat. 

-Megtudjuk, hol van a város legrégebbi virágboltja, és hol vásároltak a hölgyek kesztyűt, kalapot és kelméket.  

-Mit csináltak ez alatt a férfiak, és honnan szerezték be az inget és a zsebórát? 

-Hány házban lakott és árusított Diamant Samu szűcs és fiai? Ki kezdett el Magyarországon először kerékpárt és teniszlabdát árusítani? 

-A Török Bankház és a Szénásy Nagyáruház mellett megtudjuk, mi maradt meg a Rózsavölgyi szecessziós enteriőrjéből az 1961-es tűzvész után.  

Miért érdemes eljönni erre a budapesti sétára: 

-Megmutatjuk, milyen kiegészítőket viseltek a legelegánsabb hölgyek. 

-Olyan különleges foglalkozásokról hallhatsz érdekességeket, mint például a kesztyűkészítés. 

-Megismered az első fényképezőgépek működési mechanizmusát.

Találkozó a Belvárosi Ferences templom előtt.

Programot tartja: Görbe Márk - művészettörténész, régiségszakértő

Időtartam: 120 perc

Max. létszám: 20 fő