Néma előadás, ahol a közönséggel írásban kommunikálok. Annak a jelenségnek az értelmére keresem a magyarázatot, amit a mesterséges intelligencia kapcsán „szingularitásnak” nevezünk. Ezt az alapvetően a jövőkutatásban használatos kifejezést én a művészeti paradigmaváltásokkal kapcsolatban szeretném bemutatni, mintegy érzékeltetve a jövő kor művészetét. Meglátásom szerint a jövő művészete a tiszta anyagtalan aura előállításáról vagy ennek útkereséséről fog szólni, melynek során olyan területeken is művészi szándékkal fogunk találkozni, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. Számos olyan fogalom fog bennünket körül venni, amely leváltja a ma megszokott művészetelméleti trópusokat. A transzhumanizmus számomra olyan átmenet az emberiből a még emberibbe, amelyben már nincs univerzálisan értelmes befogadásélmény. Itt már nem indulhatunk ki abból, amit „tudunk”, hanem csak abból, amit „én tudok”. Művészet, ahol többet számít az, amit elhiszünk vagy elvégzünk, esetleg eltitkolunk és szégyellünk, mint az, amit egy absztrakt, egyetemes elme szempontjából értelmesnek gondolunk. Ezt az állításomat szeretném az előadás során alátámasztani.

Előadó: dr. habil. Pálfalusi…